T a n g o through my eyes
A tangó - ahogyan én láttam, éreztem
Hódít a tangó Európában, Budapesten is egy jó ideje- és most már Erdélyben is megmozdult valami.
Július 5-6. között volt szerencsém részt venni Vásárhelyen egy középhaladó tanfolyamon. Izgalmasnak tűnt és már nagyon vártam azt a hétvégét.
Nehéz szavakban önteni, de annál könnyebb átérezni a Tangót, túl szépséges ahhoz hogy ne próbálnám leírni. Felkell még idézzem és főleg gyakorolnom. Kalandos volt az utazás a helyi (csíki és szovátai) táncoktatókkal, amit most nem részletezek, de megérte.
A teremben úgy 15 - 20 ember várakozott, késésben voltunk ezért bele is vágtak az oktatók. Első benyomásaim kissé lehangolóak voltak, hisz a bemutatók és gyakorlatok nem sokat mondtak, monotonnak találtam a zenét, nincs nagy ritmikája, ráadásul csípőmozgást se vihetek bele mint a többi latin táncban, nincsenek nagy lendületek, egyszerűen nyomasztónak tartom a teremben a mozgásokat, a kezdetekben. Miért érezhettem azt hogy ez jó lesz és kell nekem.
Túl közel kell kerüljek ismeretlen táncpartnerekhez, megis kell öleljem őket, hu ez nem lesz jó. Túl lassú, sehogy se tetszik. Túl nyugtató, ráadásul a férfi akar vezetni mindent (és ezt hagyni is kell, mégha rosszul is teszi), túl komoly mindenki és e fajta kifogások zajlottak bennem.
Abban a pillanatban amikor a főoktató átvett és vezetni kezdett akkor éreztem át a tánc varázsát, addig nem tudtam igazán élvezni. Tehát ez az egyik legfontosabb része, jól vezessen a férfi.
Megvan! ahogyan láttam a haladó táncosokat: sétálni kell és követni a partnert, közeli (close embrace) vagy távoli (open embrace) öleléssel, behunyt szemmel. Na de amíg elérem azt a szintet, addig még sokat kell sétálnom, gyakorolnom - sóhajtozva mondogattam magamban.
Aztán jött a Milonga est hangulata: ismét az a zene amin gyakoroltunk, gyertyafények, szépen átöltözött mindenki, uj táncosok is érkeznek, köztük pár brassói lány is. Káprázatos táncokat látok, ellesek néhány kegyes bájos lábtechnikát, a román lányok elképesztően táncolnak, a magyarok is, talán visszafogottabbak, de jók, jobban átérzek mindent én is, a lábmozgásaim, emelések szépek, jól vezet a partner, érzem a szíve dobogását, lélegzetét , a pulzusát is. Vezet, sétálunk, tangózunk, homlokok összeérnek, szemek lehunyva, átélem, érzem most miről is szól a Tangó. Vagy csak kezdem, izgulok hogy nem jó, nem tökéletesek a lépéseim, a táncpartnerem megnyugtat, nem lehet tévedni a tangóba, az életben igen, a tangóban nem, s ha igen is a férfi hibája, minden a férfi hibája (ez tetszett, amúgy a férfi táncoktató mondogatta ezt).
Összegezve az első találkozót: Az unalmas kezdeti állapotom szerencsémre átalakult egy újabb szerelemmé, ami a Tangó, kezdtem elérni azt a magabiztos szintet ahol már lecsukott szemmel is tudtam “sétálni”.
Amin dolgoznom kell: Közel egymást átölelve partnerrel, ráérezni mozdulataira, tehát harmóniába kell legyenek: a test – lélek - zene – táncparkett.
Itt nagyobb szerepe van a lábkommunikációnak mint a szavaknak, a tangó ugyanis szavak nélküli kommunikáció (Sin Palabras), amikor ezt megértetted, átérezted akkor már nincs kiút, egy életre szóló szerelemet találsz ebben a táncban.
Hogy a párok harmonikusan haladhassanak előre a parketten, nagyon nagy szerepe van a vezetés technikájának. Ezt a táncosok szoros testi közelsége is indokolttá teszi. Ez a pár férfitagjának feladata, egyszerre kell döntenie saját, illetve partnere lépéseiről, melyet elsősorban felsőtestének mozgásával tud kommunikálni. A tangó markáns férfidominanciát mutat (ami csak látszat: inkább a férfi 'szolgálja ki' a nő igényeit, teszi számára a táncot élménnyé azzal, hogy 'előkészíti' a nőnek a táncát).'mondják a szakemberek.
 |
| Marosvásárhely 2014 július 24 Argentin tangó oktatás |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése